A falut környező helyek nevei
A megkülönböztetés a faluhatáron belül és kívül eső helynevek között merőben mesterséges, mert az emberek nem érzékelik ezeket a határokat; az alant felsorolt helyeket is sajátjukénak érzik, hiszen földjeik, szőleik vannak ott, kirándulni járnak e helyekre, életüknek megannyi mozzanata kapcsolódik hozzájuk. A község önállóságának megszűnésével még inkább értelmét veszti a megkülönböztetés. Mindazonáltal alkalmazkodtam a földrajzinév-gyűjtemények szokásos felosztásához. E nevek közt sokkal több a térképeken, hivatalos forrásokban és névgyűjteményekben szereplő név. A névdifferenciálással keletkezett neveket csak az alapnévnél említem
Adorján-völgy - A Vérmány-hegy és a Halyagos-hegy között húzódik a Hordóskúttól a Farkaskútig. Első említése 1877-ben, Újlaki István sárospataki főerdész gyűjteményében.
(1970-es évek)
Aranybánya - Régi aranybánya a Bányi-nyereg és a Tatárka közelében, a bejáratát ma lakat zárja a kíváncsiskodók elől. A legenda szerint az 1930-as évek táján 30 ember benneveszett. A tulajdonos megtiltotta a munkásoknak, hogy lemenjenek, mert meggyengült az ácsozat. Azok azt hívén, hogy irigységből tiltja őket a munkából, mégis lementek, a bánya beomlott, s ők odavesztek. Valójában a bánya már a 15. században kimerült. Az 1950-es feltárásban bizonyították, hogy valóban bányásztak itt aranyat.
Ardai rétek - A Longon, ahol a Ronyva megközelíti a nagyvasutat, lefelé a Koholyáig.
Bakterház - Vasúti őrház a Longra menet, a nagyvasút mellett.
Bancsi, Bancsi-tető - Szőlőhegy, kőbányával. Első említése 1684-ben, I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban: "Banczi Sigmond szőleje". 1823-ban az úrbéri legelőkről szóló feljegyzésben Banti-ként említve
Bancsi-gödör - Mélyedés a Bancsi-tető alatt, a Gergely-hegy közelében
Banti lásd Bancsi
Bánya-kút - A Bancsi-gödör alján, a Kapitány-völgyben lévő forrás. Kőbánya volt a közelében, sok házat építettek az onnan bányászott kövekből. A Vitányiék a Kapitány-völgyön át innen hordták a vizet, mert nem volt kútjuk. A teheneket is ide hajtották le megitatni
Bányácski út – A falut Rudabányácskával összekötő szép erdős, kanyargós műút. 1936-ban épült, Rák István (Parcel) bírósága alatt. A falu a költségek 1/3-át állta, és a követ szállította az útépítéshez. Hossza kb. 4 km.
Bányi-hegy - A Bányácska felé menő út jobb oldalán, a Kétvékásoktól felfelé. Egyik adatközlőm szerint azért Bányi a neve, mert rajta található a régi aranybánya, másik szerint azért, mert Bányácska felé esik. A Balassa-Kováts-gyűjtemény lehetségesnek tartja a Bányai-hegy teljes név rövidülését, vagy a személynévi eredetet (I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban szerepel egy Banyai Thamas nevű személy). Első említése: 1835, Stainer Ádám földmérői calculusában.
Bányi-nyereg - Újhelyhez tartozó domb a pataki határ közelében.
A bíró erdeje - A Hordóskút falu felé eső részén, a károlyfalvi bíró, Rák István (1927-1940) erdeje. Hívták még Parcel-féle erdőnek is, a bíró ragadványnevéről.
Bodnár-kút - Forrás az Adorján-völgy elején, a vérmányosi szőlők alatt, feltehetőleg a terület tulajdonosáról megnevezve. (Károlyfalván éltek Bodnárok.) Csak turistatérképeken szerepel, a falusiak Templom-kút néven ismerik.
Bornemisza-forrás - Károlyfalva és Bányácska között, a Lőtér közelben. Az 1953-as katonai térkép feltünteti. Balassa Iván és Kováts Dániel Bornemisza Miklós zempléni alispánról eredezteti a nevet, aki alispánsága idején, 1936- és 1944 között támogatta az útépítéseket.
Borsos-erdő, Borsos-féle erdő - A Kalajka-völgy alján terül el, a vencsellei Borsos-testvérektől vették meg a falusiak az 1937-ben, s erdőbirtokosság keretében közösen művelték.
Borsos-hegy - A Megyer-hegy alja, ahol a Borsos-erdő elterül.
Borsos pincék -nél, -től, -hez - Szép fekvésű tisztás volt a Borsos-erdő alatt, a Megyer-hegy lábánál, régen majálisok, kirándulások kedvelt színhelye, ma már benőtte az erdő, eltűnt. Volt ott valahol egy nagy pince, de már az idősebbek is csak arra emlékeznek, hogy a bejáratát lehetett látni. Mások szerint bánya volt ott, ahol olaszok dolgoztak. Amikor leszakadt, otthagyták, majd rókák fészkeltek bele.
Cirkáló - Hegy a Radvány-völgy túloldalán, a Hajagos-heggyel átellenben. Az erdészethez tartozik, az 1960-as években a faluból fiatal lányok, asszonyok jártak oda dolgozni az erdészet alkalmazásában.
Csatlós tető - A Pusztadélőn túl egy másik tetőcske, erdő. A közbirtokosságé volt, onnan is hordtak fát a falusiak. Alsóregmechez tartozott.
Cserjes (?) legelő – 1823-ban az úrbéri legelők feljegyzésében szerepel. Ma nem ismerik
Csonka - Erdőrész a Gergelyhegytől feljebb, a Szava alatt. Első említése 1704-ben a Rákóczi-uradalom iratai között
Csonka-kút - Forrás a Csonka alatt. Az eredeti forrás a betonnal körbevett kúttól néhány méterre található. - Első említése 1877-ben, Újlaki István gyűjtésében.
Csorgó-gödör - Völgy a Bancsi-gödörtől kijjebb.
Csorgó-kút - A Bánya-kút mellett, a bányától még hátrébb, egy mély völgyben, a Csorgó-gödörben.
Czábóczki-domb - A Bányácska felé vezető út erős kaptatója, a hegyesi iskola után. A közelében lakó Czábóczki Vendelről kapta a nevét. Bicikliző gyerekek erőpróbája, nem könnyű rá felhajtani.
Cziróka – A Megyer-hegy túloldalán, a Borsos erdő mellett. 1823-as úrbéri legelőkről szóló feljegyzésben szerepel.
Deák-kút, Diák-kút - Forrás a Nyilazó-völgyben, a Pusztadélő alatt, az úttól nem messze. Ha az erdőn dolgoztak, innen vittek vizet. Első említése az 1861-es határjárási okiratban: "Deákok kútja"
Esztáva - Szőlőhegy a Kácsárdon, a bányácski úttól keletre. 1953-as katonai térképen szerepel.
Ezeréves fa - Nagyon öreg tölgyfa a Hosszúhágó és a Nyilazó-völgy között, a Pusztadélőn, ahogy a Hármashatár felé elágazik az út, balkézre. Kirándulók, turisták célpontja. Körül van abroncsolva, ma is él. Hívják Rákóczi-fának is, mert a hagyomány szerint, amikor még kis husáng volt, Rákóczi hozzákötötte egyszer a lovát.
Fánaloh - sváb szó, 'lábaslyuk' jelentéssel. A Hosszúhágón túl, a Szava alatt lévő völgyek elnevezése. "Ha a Fánalohból borul, eső lesz" - szokták mondani.
Farkas-kút - Forrás az Adorján-völgy végében. Szerepel az 1953-as katonai térképen és a turistatérképeken. Balassa Iván és Kováts Dániel a Patakon gyakori Farkas személynévből eredezteti.
Fekete-hegy – Hegy Saújhely határában. A Karajz család levelezésében 1901-ben említődik a tulajdonukban lévő Fekete hegy alatti rét.
Fokhagymás -on, -ról, -ra - Kaszáló a Longon, a Hosszú-tó felé eső részen. Kopáros, fokhagymás fű termett rajta.
Gábor-kunyhó -nál, -tól, -hoz - Vadászkunyhó a Pusztadélőn, cseréptetős kőépület. Első említése: 1898-ban, a Sárospataki közbirtokosság erdejének felosztási térképén.
Gábor-kút - A Gábor-kunyhótól nem messze. Nem azonos a turistatérképen Gábor-forrásnak nevezett, Csatlós-tetőn túli forrással.
Galambos-kút - Betonozott kút a Sóstónál, nem messze a Bakterháztól, a Somlyód nagyvasút felöli oldalán. Adatközlőm tájékoztatása szerint a baktert hívták Galambosnak, ezért ez a neve.
Gát -on, -ról, -ra - A Megyer-hegy és a falu között hosszan húzódó terület, magában foglal vizes, mocsaras rétet, s a hegy aljában szőlőket. Részei: Kis-Gát, Nagy-Gát, ill. térképeken Alsó-Gát, Felső-Gát. A Kisgáti részen néhány lakóház is áll. (A Kisgát nevét személynév is őrzi, egy nevét magyarosító család a Kisgáti nevet választotta.) A név eredetét a falusiak nem ismerik. Moss István sárospataki adatközlő szerint az Adorján- és a Hidegvölgy végét elzárták, hogy halastót nyerjenek, s a gát egy része ma is megvan. Az 1865-ös földkönyv valóban említ egy halastavat, amely "elenyészett, most … rét". Lauber József szerint is az Adorján-völgy keleti végét kb. egy méter magas gáttal zárták el, talán halastó volt itt, a gát egy része ma is áll. Ma újra van halastó a területen. Balassa Iván szerint a szláv eredetű gát szó következő jelentései élhetnek a névben: 1. mocsaras, sík tájon a folyók áradása elé húzott földhányás; 2. trágyából rakott út nagy sár idején. Elképzelhető, hogy a tényleges gáton a domb értendő, amely a ma Gátnak nevezett területet a falutól elválasztja, s így útját állja a hegyekből lefolyó vizeknek, megvédi azoktól a falut. Első említése 1785-ből származik, eszerint a gáti promontóriumra kijelölt pásztor (…) Sipos János és Szegi Ferenc. A határrész neve a különböző térképeken, iratokban még a következő alakokban fordul elő: Alsó-Gát-Megyer, Gát-Megyer, Gát-Megyer alja, Gát-oldal, Gát-szőlőhegy, Gát-tető, Kis-Gát-alja.
Gergely-hegy - Szőlőhegy a Szilvásokon túl, a Bancsi ill. a Csonka alatt. A név eredete ismeretlen. Első említése szerint 1785-ben a Gergelyhegye promontóriumra kijelölt (..) pásztor Kiss András. Brogli János bíró írja feljegyzéseiben: " 1890. évben végképpen elpusztította a filokszera féreg szőlőhegyeinket, előbb a Gergely hegy és így tovább." A szőlők nagy része ma sorsára hagyva pusztul, ahogy a többi szőlőhegyen is.
Halastó - "elenyészett, most mint rét" - így említi az 1865-ös földkönyv a főméltóságú uradalom birtokrészeként, valószínűleg a Gát területén. Feltehetőleg ott, ahol ma szintén halastó és vendégfogadó áll.
Halyagos-hegy - A Vérmánnyal szemközt, az Adorján völgy másik oldalán. Első okleveles említése 1390-ből származik: "Halagas hege". Balassa Iván és Kováts Dániel szerint a névadásban a zsidócseresznye, meggy jelentésű régi nyelvjárási szó játszhatott szerepet. Névváltozata egyes térképeken: Hajagos-hegy.
Hármashatár-hegy - A Pusztadélőtől jobbra. A 1861-es határjárási okirat Hármashatárductus néven említi Patak, Kovácsvágás és a Károlyi uradalom határán. Mikóháza felé megy ki ott az út, ott is van egy vadászház.
A hegy - Így említik a falusiak a Bányácska felé eső kácsárdi részeket, az itt lakókat pedig a hegyesieknek hívják.
A hegyesi bolt – A kácsárdi iskola mellett. A falusi gyerekeket is gyakran felküldték ide biciklivel vásárolni.
A hegyesi iskola - A Kácsárdi iskola a Zábóczki-domb alatt, az 1930-as években épült. Az 1970-es években még működött, az utolsó tanító Váradi László volt. 1978-tól úttörőtábor, most gyermektábor.
A hegyesi temető - A hegyesi iskola és tábor mögött. Az ötvenes években nyitották, azelőtt a falu temetőjébe temették a hegyesieket is.
Hideg-völgy 'Hidegvőgy' -ben, -ből, -be - Szántó, a rangi szőlők alatt a Tábláig húzódó sík terület, a Megyer-hegy alatti "völgy". Vizenyős, vadvizes terület, hamar kifagyott rajta a termés, ha hidegebb tavasz volt. Háromszögbe megy ki a Rákóczi út folytatásaként Patakra tartó út és a 37-es út között. "Vég Ardó" falu 1882-es térképén szerepel először.
Hochvárt Antal kútja - E. Kovács Kálmán 1980-ból származó gyűjtésében szerepel, kút az Alsó-Vérmányban, nem messze a Vitányi-háztól, H. A. szőlője alatt. Csak tavasszal volt benne víz, nyáron kiszáradt.
Hodvár -ban, -ból, -ba - Kaszáló, rét a Nagy-Nyilason túl, a nagyvasút és a Ronyva között, a nagyobb gazdáknak volt ott földje.
Homokdomb - A Longon, a Kerekerdőnél. A 37-es út építéséhez onnan hordták a homokot csillével a Ronyván keresztül.
Hordós-kút -nál, -tól, -hoz - Forrás a Kalajka-völgy és az Adorján-völgy között, beleállított feneketlen, tetőtlen hordóval védték. Szép kis tisztás volt mellette, a helyi iskolából gyakran kirándultak ide a gyerekek pld. Madarak és fák napján, kisdobosoknak, úttörőknek akadályversenyeket rendeztek Hordóskút célponttal, sőt régebben még bálokat is tartottak itt. Az 1953-as katonai térképen szerepel.
Horgásztó lásd Halastó
Hosszú-hágó -n, -ról, -ra - A Vérmány-hegytől a Pusztadélő felé húzódik, Szőlők, pallagok borítják Első említése 1580-ban egy sárospataki protokollumban: "az hoszw hagaj Zólóiet"
Hosszú-hágói kilátó - A falusi hosszúhágói szőlők vége felé egy kis dombon térképészeti háromszögelési pont.
Hosszú-tó - hosszútósi - Sásos tó a Longon, a Kökényesnél, közel a Bodroghoz. A falusiak szántói a Hosszú-tóig nyúltak le. Az iratok először 1785-ben említik.
Hotykai szug - A Hordóskúttól Makkoshotyka ill. Hercegkút felé esik. Azt tartják, hogy ha a Hotykai szug felől borul, eső lesz.
Igényeltek - Igényelt kaszálók a Longon, a Kerekerdő túloldalán, a Ronyva és a Hosszú-tó között.
Ispotály-kút - Forrás a Radvány-völgy oldalában. Az 1953-as katonai térképen szerepel.
Jaskó dombja – A Gáton Jaskó Márton szőlője alatti dombocska, kitűnő szánkópálya volt
Jaskó gödre, Jaskó pallagja – A Gáton Jaskó Márton szőlője mellett felfelé húzódó árok, azon át lehet felkaptatni – a turistajelzést elkerülő úton - a Megyer-hegyre, a Tengerszemhez. Szép kilátás nyílik innen a falura, sok látkép készül innen.
Kácsád, Kácsárd -on, -ról, -ra - Hegy, szórványtelepülés és szőlők Bányácska felé. A károlyfalviak mondják "a hegy"-nek is, a kácsárdi embereket pedig a hegyesieknek. Először 1580-ban említi a sárospataki protokollum: "adot Volt egi Zólót Az Kaczadon Zido Janosnak". Részei a térképeken: Kis-Kácsárd, Nagy-Kácsárd A Kiskácsárdi részen károlyfalviak szőlői voltak
Kalajka -ban, -ból, -ba - Völgy a Gáttól a Hordóskútig terjedően, folytatása az Adorján-völgy. Rét, kaszálók, nagy vadkörtefákkal. Újlaki István 1877-es gyűjtésében szerepel először. Szép kirándulóhely volt, ma már benőtte az erdő.
Kapitány-völgy -ben, -ből, -be - A Hosszúhágó keleti oldalán, az Újteleptől a Bánya-kút mellett, a kőbányáig vezet fel. Azt mondják, hogy harcok voltak ott valamikor, azért hívják így. Először 1741-ben említik hivatalos iratok. Lauber József helyileg a Szilvás folytatásaként említi
Kapitány-völgyi kőbánya – A károlyfalvi telepesek innen vittek követ a házépítéshez már a legkorábbi időktől., s lehet, hogy kereskedtek is az itt bányászott kövekkel. A pataki elöljárósággal sok összetűzés volt a bányahasználat körül. Ma csak nyomai fedezhetők fel a Kapitány-völgy Bancsi felé elő részén.
Károlyfalvai medence – „A Zempléni-hegységet jellemző medencék közül az alacsonyabban fekvő, a hegységperemek felé nyitott félmedencék közé tartozik. Kialakulása a Makkoshotykai-medencéhez hasonló, alapzatát ugyancsak a fiatalabb pliocén kori hegylábfelszín alkotja. Ebbe mélyült a medence a pleisztocén folyamán. Felszíne elsősorban kriopedimentációval pusztult, alacsonyodott. Ennek eredményeként a medencét keretező magaslatoktól ma hosszú lejtő vezet a Bodrog felé, rajta kisebb deráziós hátak (Esztáva 180-185 m) maradtak fenn. A medencéből észak felé a felsőpliocénban kialakult Bányi-nyergen át is van kijárat.” (= A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. – Nyh-Szerencs, 2009.)
Károlyfalvi gyümölcsösök - Az 1861-es határjárási okiratban szerepel ez a megfogalmazás.
Károlyfalvi kaszálók - Ugyanott.
Károlyfalvai legelő - Az Újteleptől messze kifelé eső részt nevezik így kataszteri térképek, először 1884-ben. Az emlékezet szerint valóban volt arrafelé legelő, a kondát hajtották arra.
Kecskerágó -n, -ról, -ra - A Vérmány alatti szőlők és régebben legelő is. Disznót, kecskét legeltettek arra, s ha a Longon kiáradt a Ronyva, a gulyát is odahajtották. Lauber József is úgy mondja, hogy a kecskék itt lerágtak mindent.
Kerek-erdő -ben, -ből, -be - A Long közepén lévő kerek alakú erdő, sok gyöngyvirág nyílik benne tavasszal. A térképeken Pap-erdőként szerepel, egykori egyházi erdőbirtok.
Kétvékások -on, -ról, -ra - Szántó a Versaraszt alatt, a hegyesi iskola (kácsárdi gyermektábor) mellett, kiment egész a Gaálék útjáig. Nevét a belevetendő gabona mennyisége határozta meg. Volt ott egy nagy fűzfás, oda jártak tavasszal birkét szedni.
Kis-erdő - Az Újteleptől a Hosszúhágó illetve a Kapitányvölgy felé eső, azaz az Újtelepet környező erdős rész. Régen legelő volt, a libapásztor ide hajtotta a libákat. A Középső pincéktől a Vérmány felé eső rész régen mind legelő volt.
Kis-Gát -on, -ról, -ra - A Gát falutól távolabb eső része néhány lakóházzal. Hívják Kistanyának is. Első említése Stainer Ádám 1835-ös földmérői calculusában.
Kis-gáti forrás E. Kovács Kálmán 1980. évi gyűjtésében szerepel Kis-Gáti felső és alsó forrás, a Megyer-hegy lábánál, egymástól 50 méterre. A falusiak sem illetik külön névvel e forrásokat
Kis-Nyilas - Kaszálók magántulajdonban a Vejertől Újhely felé a kis- és nagyvasút között. Nyílhúzás alapján osztották el valamikor.
Kis-tanya - Az első Főutcától kijjebb épült településrész a Tanya (Dózsa György út), ez a még kijjebb épült pedig a Kistanya. Lásd még: Kis-Gát
Koholya - Szántó a Somlyódon túl a Longon, a nagygazdáknak voltak ott földjei. 1882-ben "Vég Ardó" kéziratos térképén fordul elő először.
Kólinbánya - A Megyer-hegy tetején, a Tengerszem sziklás falainak egyik ürege, fehér kövek vannak benne.
Kolocsin - Forrás és a környező erdőrész neve. A hosszúhágói kilátó előtt a Kácsárd felé letérő úttól nem messze. Vadvizes terület, a forrás nyáron gyakran kiszáradt.
Kopár legelő - Lauber József említi: marhalegelő a pataki határban a kfalviak használatában
Koporsó-hegy – Alakja után elnevezett hely Újhely felé, a 38-as útról mutatja szépen alakját.
Kökényes - A Longi nagyerdő neve, a Hosszú-tó és a Bodrog között fekszik. Az erdő alja kökénybokrokkal van tele, nehéz benne közlekedni.
Közép-völgy - 1390-es okiratban: Kuzepuolg, "az Újhelytől északra eső Királyszállásáról az erdő mélyéből a Középvölgyön át vezetett az út Patakra, nagyjából a mai Bányácskáról Károlyfalván át Patakra vezető út nyomvonalában"
Long -on, -ról, -ra - Alsó része legelő volt, odahajtották ki a gulyát nyaranta, felső része pedig kaszáló. Közepén a Kerekerdő (hivatalosan Pap-erdő), Újhely felé eső részén pedig a Kökényes a Long-erdő. Első említése 1334-ből ismert: "ad magnam silvam Lungh vocatam". Szláv eredetű szó, köznévi előzménye az 'erdő, rét, berek' jelentésű log Brogli János bíró is említi feljegyzéseiben: "1890. évben készült az üröm terv a longi erdőről."
Lőtér - Károlyfalva és Bányácska között, az út jobb oldalán, a Bornemissza-forrás közelében
Megyer, Megyer-hegy -en, -ről, -re, Makkoshotyka, Sárospatak és Károlyfalva között álló, 303 m magas hegy, tetején a Tengerszemmel. Károlyfalváról a piros turistajelzés vezet fel rá. Első említése 1586-ból ismert: "es Tún illien valast hog az minemw zoloie vagion az megeren". Eredete az ómagyar törzsnévre vezethető vissza
Nagy-Hardavár - Hegy, erdő a Pusztadélőn túl. Első említése Újlaki István sárospataki főerdész gyűjteményében, 1877-ben.
Nagy-Nyilas - Rét, kaszáló a nagyvasúton túl, a Longon. Lauber József is a vasút túloldalára helyezi, az ardóiak birtokában volt, de kfalviak is használták
Nyilazó, Nyilazó-völgy - A falusiak erdeje a Hosszúhágón túl, Vágáshuta felé. A közbirtokosságé volt, megvették a gazdák. Közösen vágták ki a fát, "léniákba, fertályokba" rakták, s nyilat húztak, hogy ki melyik részt kapja. Szekérrel hozták haza a téli tüzelőnek valót. 1752-ből ismert első említése: "Szava, Thod, Nyilazó, Long a' nagy erdeje" Debreceni Ember András Sárospatakról szóló verses leírásából.
Nyilazói nagyrét - A Nyilazó mellett, a Csatlós tető aljában. Gyakran jártak oda kirándulni, de tehenet legeltetni is.
Nyilazói kőbánya - A Nyilazó-völgyben. 1657-ben már említik: "Nyilaszo Bania. Ebben valaminemű faragni való kövek találtatnak" (Országos Levéltár). Ez szolgáltatta a környező várak, kastélyok díszkövét.
Nyúl-kút -nál, -ról, -hoz - Forrás a Nyilazói nagyréten, oldalt. Jéghideg, kék vize volt, favágáskor innen vitték a vizet. Az 1861-es határjárási okirat említi először.
Palló – Keskeny, lépésnyi fa gyaloghíd volt a Ronyván a Longra menet, egyik oldalán korláttal. Tőle lejjebb, nem messze volt a gázló, ahol a szénásszekerekkel át lehetett kelni. Addig funkcionáltak, amíg kaszálták a Longot.
Pandák-völgy - A Soós-háztól a Bancsi felé indulva előbb ezen a völgyön haladunk keresztül
Pap-erdő - lásd Kerek-erdő.
Papucs-barlang - A Tengerszem sziklafalába vájt papucs alakú kicsi barlang, a bányaőr barlangja, hátulról megközelíthető bejárattal. Körbe kis padka vájva a kőbe, tetején füstös kéménylyuk.
Parcel-féle erdő - lásd A bíró erdeje.
Péter-szug - A hosszúhágói kilátótól kijjebb eső völgy, katlan, szántóval, réttel, szőlővel. A pusztafalusiaké volt, nevét feltehetőleg az egyik tulajdonosról kapta.
Puszta-délő -n, -ről, -re - Erdő a Hosszúhágón túl a Nyilazó felé, ahol a piros jelzést a kék jelzés keresztezi. Valaha talán kis rét lehetett, itt delelhettek a tehenek? Ez nem a falusiaké volt. Nagyon meredek út vezetett felé és rajta a túloldalról, ahogy hordták hazafelé a fát a Nyilazó erdőből: a Tízöles út. A tehenek nehezen mentek fel, gyakran megálltak pihenni, "delelni", segíteni kellett nekik: baltát, követ tettek a kerék alá, ill. "élesre kötötték" a kerekeket lefelé. Keskeny, mélyvágású út volt a Tízöles út, sokat kínlódtak, míg ezen át ill. a Pusztadélőn át hazahordták a fát. Volt sok kiabálás a völgyben, kiáltottak a tehenekre, lovakra, és egymásnak, mert biztosítani kellett, hogy senki ne jöjjön szembe a keskeny úton. Az út teteje, maga a Pusztadélő szép sima erdő, ott van az Ezeréves fa. 1901-ben említik a sárospataki közbirtokosság erdejének felosztás előtti földkönyvében. Névváltozatai még a különböző forrásokban: Puszta déllő, Puszta dűlő
Radvány-patak - A Nyúlkútból, Deákkútból folyik le egészen a Bodrogig. Első említése 1621-ben.
Radvány-völgy - A Nyilazótól Hotyka és Hercegkút felé. Első említése az 1835-ös földmérői calculusban.
Rákóczi-fa lásd Ezeréves fa
Rang -on, -ról, -ra - A Kisgát után, a Megyer-hegy és a Hidegvölgy közötti terület, szántók, szőlők. 1895-ben említik a közbirtokosság vagyoni helyzetéről szóló jelentésben: "Rang nevű gyep a Gát alatti útnál". Balassa Iván és Kováts Dániel személynevet sejt a név mögött.
Repka-ház – A Gergelyhegy tetején, a Bancsi alatt, a Kapitányvölgy felett álló lakott ház. A környékbeli szőlőkből a falusiak, a kovácsvágásiak a hirtelen vihar elől mind odaszaladtak, sokan az ő kútjukból vittek vizet a permetezéshez.
Rettel-dűlő - A 37-es út túloldalán, a köveshegyi megállónál a kis- és nagyvasút között. Különböző térképeken szerepel, a károlyfalviak nem ismerik.
Rettel-patak A hegyekből a Ficckúton át folyik belé a víz, a Nagy-Nyilasban csatlakozik a Ronyvába. A források így, ill. Retel pataka néven említik, a falusiak ezt a nevet nem ismerik. Balassa Iván szerint az elnevezés Anonymus gestájának helytelen olvasatából ered, a helyes olvasat: Ketelpotok. Az 1865-ös, úrbéri rendezés előtti földkönyv A Vejer rétekben Fűzkúti árokként, ill. Fűzkúti patakként említi a haszonvehetetlen földterületek között. Lauber József vízfolyásnak nevezi, melynek egyik oldalán lévő földeket a kfalviak használták, a másikon lévőt az újhelyiek
Ronyva -nál, -tól, -hoz - A Bodrog jobb oldali mellékfolyója, átszeli a Longot. A longi kaszálókra járva sokszor átkeltek rajta a falusiak, gyalogosan a keskeny pallón, szénásszekérrel kicsit távolabb a gázlón. Pálos kolostori oklevél említi először 1310-ben "Ronua" alakban
Somlyód -on, -ról, -ra - Hegy a 37. út mellett, 153 m magas, az oldalában falusiak szántói, a tetejében ardaiak szőlői. 1602-ben Dobó Ferenc, aki betelepítette szőlővel, végrendeletében "Somlyod nevün szőlőmet és azon való házi épületeket'" említ. Rák Ignácz bíró 1896-os dűlőnév-jegyzékében Somjód néven szerepel. A térképek mind jelölik, olykor Somjódnak írják, és nemcsak a hegyet jelölik vele, hanem további kiterjedését is a Kisgát felé. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában a somlik, somlyik igéből eredezteti a nevet (somlik jelentése: dió zöld héjából kifejlik)
Somlyódi tábla - 1861-es határjárási okiratban szerepel így a Somlyód hegy környéke.
Soós néni háza, Soósné háza - Tájékozódási pont a Bányácska felé vezető út mentén, az Esztáva-hegyen. Soós Györgyné háza volt, kertjében feszület, előtte buszmegálló. Azon túl, hogy mint tájékozódási pont valóban jó helyen van, azért is válhatott a falusiak számára azzá, mert Soós Györgyné a faluból jött férjhez ide a hegyre.
Sóstó - A Somlyód-hegy alatt, a nagyvasút felöli oldalon, a somlyódi szántóföldek végén. Egy kis kőbánya is volt mellette. 1835-ben szerepel Nagy- és Kispatak Belső fundusainak összeírásában. Lauber József szántóföldi dülőként említi a bakterház felé
Stark-szőlő - A Vérmány-hegyen. Stark zsidó kereskedő volt Károlyfalván, a Dózsa György út és Rákóczi út sarkán álló házban volt boltjuk. A II. világháború során elvitték őket, csak két gyerekük, Ferenc és Olga tért vissza. Stark bácsi, Záli néni és Szerénke lányuk odaveszett.
Szőleik is voltak. Vérmányosi szőlőjüknél volt egy pince, a falusi katonaszökevények ott bújtak meg a háború alatt.
Szarvasálló - Erdő, hegy a Csonka és a Bancsi mellett. Első említése: 1877-ben Újlaki István sárospataki főerdész által.
Szava - 478 m magas hegy a falu fölött, déli lejtőjén terül el Kácsárd. Első említése 1390-ből származik: "Zaua hege". A szó szláv eredetű, alapértelme: bagoly (Balassa-Kováts).
Szentföld - Szántók a Somlyód-hegy túloldalán, Végardó felé, a kis- és nagyvasút között. Néhány falusinak is volt ott földje. A pataki parókiától, a papoktól vették azokat a földeket, ezért hívták Szentföldnek
.
Tanyaközpont, Téesztanya - A Hibli 37. út felöli oldalán állt a tsz. tanyaközpontja, tehén és disznótelep, ma üresen pusztul.
Tarda-forrás - Bányácska felé, nem messze a Soós néni házától, bal oldalon az erdőben. Az 1861-es határjárási okiratban szerepel először. Balassa Iván és Kováts Dániel a régi Tarda személynévből eredezteti.
Tarda-patak - A pataki és bányácski határt választja el. 1744-es úrbéri perekben említik először.
Tarda-völgy - Károlyfalva és Bányácska között. 1866-os kataszteri térképen szerepel először.
Tatárka -n, -ról, -ra - 279 m magas hegy a Bányi-nyereg szomszédságában, az Aranybánya felé.
Templom-erdő - Az egyház erdője volt a Vérmányosi-völgyben, a templomépítéshez valószínűleg innen vágták a fát.
Templom-kút - Forrás az Adorján-völgy elején, a vérmányosi szőlők alatt. Az egyháznak volt ott egy erdőcskéje (Templom-erdő). A forrás le volt fedve, olyan volt, mint egy kis templom. A turistatérképen Bodnár-kútként jelölik.
Tengerszem -nél, -től, -hez - A Megyer hegy tetején az egykori malomkőbánya (1907-ig) helyén sziklafalak meredélye közt húzódó kis tó, kirándulóhely, turistautak célpontja. 1997-től védett terület.
Tízöles út – Az 1901-es közbirtokossági földkönyvben szerepel először. A Pusztadélőről a Nyilazóvölgybe vezető keskeny lejtő út.
Tó-rétek - Stainer Ádám 1835-ös gyűjteményében szerepel: "Tó Rétek az országútnál" Károlyfalvánál. A térkép szerint kb. a köveshegyi megállóhoz esik, a túloldalon.
Tótok gödre - Mélyedés a Farkas-kúttól a Nyilazó felé menő út egy részén. Kovácsvágásiaknak és pusztafalusiaknak (a tótoknak) volt ott szőlője.
Új erdő - Juttatott közbirtokossági erdők a Radvány-völgyben, a vízfolyás szerinti bal oldalon. A II. háború után lehetett igényelni.
Vadföld - A Gábor-kunyhótól jobbra volt, zab volt bele vetve a vadaknak. Később tönkrement, aztán csemetét ültettek rá.
Vágott út – Károlyfalváról Köveshegyen át Sátoraljaújhelybe vívő út. A 20. század első felében ezen az úton jártak gyalog az újhelyi piacra a falusi asszonyok
Vérmány -ban, -ból, -ba, vérmányosi - Szőlőhegy a falu és az Adorján-völgy között, szőlei már nagyrészt kipusztultak. Részei a térképeken: Alsó-Vérmány, Felső-Vérmány : Kis-Vérmány, Nagy-Vérmány. A falusiak e bontásokban nemigen említik. Hivatalos iratokban először 1631-ben említik. Iratokban előfordul Vermány, Vérmál, Virmány alakban is. Balassa Iván és Kováts Dániel összetett szónak véli, előtagja a Vér családnév lehet, utótagja a mány, mál 'hegy előrésze rendszerint dél felé' jelentésű szó.
Vérmány-kút - Újlaki István pataki főerdész gyűjteményében szerepel így. Lásd Hordós-kút
Versaraszt, Veres-haraszt -on, -ról, -ra - Szántó a Hiblin túl. Régebben szőlőhegy volt, aztán szántó lett, de a körtefákat meghagyták rajta. Veres, agyagos, köves a talaja. A falusiak az első néven mondják, hiv. neve Veresharaszt. Már 1582-ben említik: "melj zeolo Az Veress haraszthon Vagion". Az 1835-ös földmérői calculusban mint szántó szerepel az Alsó-nyomásban. A két forrás eszerint más-más területet jelöl. A turistatérképek is két helyet jelölnek ezzel a névvel: a Hibli fölé eső részt, valamint az Esztáva és a kácsárdi szőlők közé eső terültet. Ez utóbbi már a harmadik e névvel illetett hely. 1846-ban Hermli János károlyfalvi lakos örökségének felosztásában is szerepel: "A veres araszt alatt levő földjét…" Lauber József mondja: az újhelyi csizmadiáknak volt itt szőlejük
Vitányi, Vitányi háza -nál, -tól, -hoz - Tájékozódási pont a Vérmány és a Hosszúhágó között, a Vitányi család lakott ott a nyolcvanas évekig, amíg be nem költöztek a faluba. Lauber József is a Vérmány tetejére helyezi, innen kezdődik aztán a Hosszúhágó. Az 1953-as katonai térkép és a turistatérképek is feltüntetik.
A helyneveket összegyűjtötte, s közreadja (folyamatosan kiegészítve): Trifonovné Karajz Borbála
(Megjelent eredetileg: Széphalom : A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 12. kötet 2002. p. 245-261.)
A fotók saját ill. rendelkezésre bocsátott helyi magánfelvételek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése