Földrajzi nevek Károlyfalván és környékén - Külterületi elnevezések

Külterületi elnevezések

Alsó-nyomás - Összefoglaló határrész-elnevezés a Stainer Ádám által készített 1833-as térképen. A falusiak között nem ismeretes.

Ásték - A volt vasúti- ill. a buszmegállótól a 37. útról a faluba vezető út a Tábla és a Hibli között. A domb tetején kőkereszt áll mellette. Adatközlőim szerint valószínűleg sváb eredetű szó. Hivatalos neve Bekötő út.
Kovács Lajos tanító faluról szóló dolgozatában Oástékként nevezi, sváb szónak tudja, 'tölgytuskós' jelentéssel, amit valószínűleg az 1930-as évek öregjeitől hallott. Az írtás emlékét őrizheti a szó, hogy tölgyfákat, azok tuskóit kiírtva, kitermelve nehéz fizikai munkával kellett létrehozni a településhez vezető utat.

Lauber József is Oástiknak is nevezi, s úgy tudja, hogy egy síró gyermeket találtak itt, akit Oástik Máriának kereszteltek. Ő a környező területet is hozzáérti, és dombnak, szántónak nevezi. 

Bányácski út – Rudabányácskára vezető út, az 1950-es évek elején építették

 

Bekötőút  lásd Ásték

   

Bicikli-út – A volt kisvasút pályája helyén, a 37-es út mentén - hol közelebb, hol távolabb hozzá - 2004-ben építettek kerékpárutat.

   

 

Bödön-kút - A Vejerliben, a Gergely-hegy és a kácsárdi szőlőhegy között, a kácsárdi oldalban, kövekkel szépen körbeépítve. Egy 1877-es gyűjtésben Döbön-kút néven szerepel, 1980-as gyűjtésben pedig Döböm-kút néven. A falusiak hívják A Tojó kútjának is, mert a Tojó ragadványnevű ember háza áll a közelében. (Kováts Dániel - Balassa Iván a Csonkától feljebb helyezi, kb. a Csorgó kút helyére.) Ma a kövek kétoldalt már hiányoznak, csak a két középső van meg.

   

Cseregárte - 'A Cserék kertje' - Gyümölcsös, szántó a Bányácska felé vezető út jobb oldalán, A Cser-család kertje volt (a Cser ragadványnév). A kácsárdiak Svábkertnek hívták, jól termő, szép kert, gyümölcsös lehetett.

Csipás kút -nál, -tól, -hoz - Forrás a Hibli tetején, a Hiblin átvezető gyalogút mentén, egy csipkebokor volt mellette. A néphit szerint, ha vizével megmosták a beteg, csipás szemet, meggyógyította azt. Lauber József Csipabrinkálóként említi, s úgy mondja, hogy esőzés előtt két nappal a vize megindult

Csvecsketeáli -n, -ról, -ra - Sváb szó, jelentése 'Szilvásföld'. Hivatalos neve a kataszteri térképeken: 

Szilvásvölgy (1896), illetve Zvecskenthal-dülő (1879). Rák Ignácz bíró 1896-os évi dülő-jegyzékében is így szerepel: Szilvásvölgy (Zwetschkenthal). Szántó és a kívül eső végén szilvafák a Dózsa György utca legszélső házaitól, az Alsó pincéktől és a Gáttól határoltan.

Disznólegelő – A Felső pincéktől és a Kánaán-földtől kijjebb eső, azokkal határos terület, valaha disznólegelő volt, ma is így említik

Dögtér -en, -ről, -re - Az elhullott állatok elásására kijelölt, bekerített terület volt, a Gát ill. a Méhes felett. Gödrök voltak rajta ásva, csak be kellett temetni az állatokat. Már nem funkcionál, most már Szikszóra szállítják a dögöket.

Felső-nyomás - Összefoglaló határrész-elnevezés a Stainer Ádám által készített 1833-as térképen. A falusiak között nem ismeretes.

Felső rét - A falusiak által Vejernek nevezett terület a kis- és nagyvasút között, így csak különböző térképeken szerepel. Stainer Ádám földmérői calculusa 1835-ben a Fogarasi-rétet illeti ezzel a névvel: "Felső- vagy Fogarasi-rét". Még régebben (1632) I. Rákóczi György birtokainak gazdasági irataiban a Csonkás alatti rét neveztetik így: "az felseő rett Chonkas alat"

Ficc-kút -on, -ról, -ra - A forrás és a szántóterület elnevezése, amelyen a kút áll. A kocsmától a Rákóczi úton Patak felé haladva, balkézre fekszik. Innen vezették a vizet a csordának a táblai legelőre. Ebből a forrásból eredő ér folytatódik a 37-es főút túloldalán a hivatalosan Rettelnek hívott patakban. A kutat és az eret fűzfák (ficcfák) szegélyezték. Mikor a faluban kiszáradtak a kutak, innen hordták a vizet. Kis vízművet is építettek rá. Hivatalos neve: Fűz-kút. Első említése 1785-ben: "Fűz kútról eredő patakcsa". Brogli János bíró jegyzi fel róla az 1891-ben, a Táblán rendezett nagy hadgyakorlatról írva: "Iszonyú sok katonaság volt, négyezer katona nem bírta a füczkutat kiinni, ilyen forrású kút." Rák Ignácz bíró 1896-os dűlő-jegyzékében is szerepel (Füzkut). A Balassa-Kováts gyűjtemény tévesen a Bekötő út másik oldalára helyezi, a Hibli szélére. Lauber József szerint: bővízű forrás, Windischgrätz herceg innen vitetett vizet Patakra; az áramszolgáltató elosztótelep vízellátását szolgálja

Fix-kő – határkő, Lauber József említi

Fogarasi-föld - A  Fogarasi rét felett kezdődő szántókat nevezték így tulajdonosaik.

Fogarasi rét  - Rét, kaszáló a Felvégtől kifelé a Bányácskára vezető út és a Hibli között. Első említése Stainer Ádám 1833. évi térképén. 1835-ben ugyanő Felső- vagy Fogarasi rétnek nevezi (l. Felső-rét). Balassa Iván és Kováts Dániel a Zemplénben gyakori Fogarassy személynévből eredezteti, s egészen máshova, a kisvasúton túlra helyezi. Az 1896-os kataszteri térképen s más forrásokban ugyanez a terület Görög rétek néven szerepel.

  

 

Fűz-kút, Fűz-kúti dülő - lásd Ficckút 

Gaálék útja - A 37-es úttól a Gaál-tanyához vezető út a Hátulsó táblák alatt. Az öreg Gaál csináltatta, aki a Svábkert mögött lakott.

Görög rétek - Térképeken szereplő hivatalos név (1879, 1896), Rák Ignácz bíró 1896-os dülő-jegyzéke is tartalmazza. Lauber József kaszálóként említi. Lásd Fogarasi rét.

Háromföld-dülő - A falu 1865-ös, úrbéri rendezés előtti földkönyve említi, de nem derül ki, hol feküdt. Ma nem ismerik az elnevezést.

Hátulsó tábla -n, -ról, -ra  - Szántó, a Téesztanyától fel a Svábkertig, a Gaálék útja mellett, a Versaraszt alatt.

Hérti -n, -ről, -re - Valószínűleg sváb kifejezés, jelentését nem ismerik. Kaszáló a 37-es főút másik oldalán, az Ortás mögött. A községé volt, ott kaszáltak a falu bikájának. Közmunkában kellett menni mindenkinek takarni (összegyűjteni a szénát), akinek tehene volt.

Hétvékások -on, -ról, -ra - Szántó, a téesz-szőlők alatt a falu felé eső részen. Egyforma darabokban kimért szántók, nevét a belé vetendő gabona mennyisége határozta meg. (1 véka = 25 kg)

Hibli -n, -ről, -re - 120 m magas domb a falu és a 37. út között, szántó. Sváb eredetű név, hivatalos iratokban: Hübel, jelentése: göröngyös. Első említése így a falu 1865-ös úrbéri rendezés előtti földkönyvében. Rák Ignácz bíró is felsorolja a falu dűlői közt 1896-ban. Ma a falusiak csak Hiblinek nevezik.  Lauber József szerint Hibliódalban kis források vannak (pl. Csipabrinkáló, Jaskó kútja)

Hin und Um - A Hibli folytatása a falutól kifelé. Szerepel Károlyfalva 1865-ös földkönyvében (itt egybeírva: Hinundum dűlők), és Rák Ignácz bíró 1896-os dűlő-jegyzékében is. Adatközlőim egyike-másika is ismeri.

Hosszú-föld, Hosszú-földek -en, -ről, -re - Szántó a Szilvás és a Fogarasi rét között, a falu végétől föl a kácsárdi szőlőkig, keskeny hosszú parcellákra osztva. Kb. az 1930-as évekig egy nagy táblában volt, akkor szelték ketté a Bányácskára vezető úttal. Rajta volt a Templombánya, amíg a téesz össze nem szántotta a földeket. Ma már egy részén szőlő van: a Téesz-szőlők (ma már nem a téeszé, de az elnevezés rajta ragadt). Először az 1835-ös sárospataki földmérői calculusban említik, mint szántóföldet a károlyfalvi határban, a Felső-Nyomásban. Rák Ignácz bíró dűlő-jegyzékében is szerepel 1896-ban.

Hosszú-földi kőbánya - lásd Templom-bánya

Hűbel - lásd Hibli 

Jaskó kútja - Forrás a Hibli közepe felé, a Stiarlok mögött, a Jaskóék volt földjén. Miután a téesz összeszántotta ott a földeket, már nincs meg.

Jezsuita földek - a Vejer és az újhelyi határ közé eső rész elnevezése. A falu 1865-ös földkönyvében Jesovita föld néven szerepel. Rák Ignácz bíró 1896. évi dülő-jegyzéke is tartalmazza. A falusiak nem ismerik.

Kacsa-tó – 1863-as német nyelvű kézírásos kontraktusban említve így, magyarul a Karajz-család hagyatékában.

Kánaán-föld - Szántó volt a Középső pincék felett a Hosszúhágó felé, a Kiserdő szélén. Községi föld volt, a bikáknak vetett oda takarmányt a község. Ma már benőtte az erdő. Úgy tartják, hogy nem volt jó föld, nem tudják, miért hívták mégis Kánaán-földnek.

Keresztek - A faluban és határában hat útszéli kereszt áll. 

1. A Bányácski úton Soós Györgyné kertjében 1922-ben a ház lakói: Soós György és neje Rilyák Mária által állíttatott kőkereszt, pléhkrisztussal (görög Krisztussal), Krisztus lábánál koponya, csonttal; tetején Zs. K. (Zsidók királya) felirat. 

2. 1947-ben a háború után "A háború borzalmaitól ments meg uram minket" felirattal állíttatta a Bányácski út mentén, a Hosszúföldön álló vaskeresztet Brogli Ignác (Pokoly Náci bácsi) és neje Rák Zsuzsanna. Vaskereszt vaskrisztussal, két angyallal, kőtalappal, kovácsoltvas kerítéssel. 

3. 1955-ben az Ástékban a Bekötő út mentén állíttatott kőkeresztet Burger István és Burger János, 

4. a Templomkertben Frei Márton és Brogli Katalin újíttaták fel az ott álló keresztet. Az eredetit nem tudjuk, mikor és ki állíttatta 

5. a Ficckúton Brogli György (Hurkás Gyuri bácsi) és felesége Deutsch Mária. 

6. Újtelepi kereszt, állíttatta a Német Kisebbségi Önkormányzat 2020-ban, a koronavírusjárvány idején, az út fordulójában, Hochvárt Attiláék háza előtt

Vaskereszt áll a temetőben vaskrisztussal, alsó részében üveg mögött a feltámadt Krisztus szobrával és örökmécsessel. Brogli Ignác, az ezermester Drusza bácsi készítette a 1970-es években. Áll még a régi kő temetőkereszt is a balodali részen, amelyet 1882-ben ifj. Rák Ignác állíttatott, s 2016-ban Hochvárt Attila újította fel porladó talapzatát. 

  

A 37-es főút Végardó és Károlyfalva közötti szakaszán álló keresztet ardaiak állították.

Kertalja, Kertalja-földek-dülő, Kertaljasi földek - Az 1865. évi földkönyvben s kataszteri térképeken (1879, 1896, 1988) szerepel e neveken a Középső és Felső pincék közé eső terület, mely kb. a Kánaán-földre esik. Rák Ignácz bíró dülő-jegyzéke is tartalmazza (1896). A falusiak ma így nem ismerik.

Kőbánya-tér - Az 1861-es határjárási okirat említi: "kőbánya térhez, mely a Károlyfalvi Szántóföldek nyugoti véginél… fekszik". Feltehetőleg a Templom-bányára értendő.

Kővágó-bánya - Az 1865-ös földkönyv említi, valószínűleg a Templom-bányát érti alatta.

Krucsay-rét - Az 1835-ös földmérői calculusban és más iratokban is szerepel. 1861-ben "Krucsayféle, mostmár Zsiday Dániel rét"-ként említik. A falusiak nem ismerik. A térképek a Táblán helyezik el. Balassa Iván és Kováts Dániel mindkét nevet pataki birtokosok személynevéből eredezteti.

Méhes -ben, -ből, -be - Elkerített gyümölcsös a Dögtér alatt, az Alsó pincéktől felfelé, ahol a Gát kezdődik. Régen volt rajta méhes, Rák Boldizsár (a vén Fajgli) nyárára oda vitte ki a méheket. Régebben Jaskó Gábornak és Brogli Ignácnak (Pokoly Náci bácsinak) volt még méhese az udvarukban. Ma több méhes is van a határban: az Újtelepen van kettő, a Gáton egy

Metli -ben, -ből, -be - A községi helynévtáblánál, az Ásték és a Ficckút közötti hajlat, legelő és szántó, a földek vége posványos, lágy. A név eredete ismeretlen.

Metli rétek - Különböző térképeken szereplő elnevezés, más területeket jelöltek vele, mint ma a károlyfalviak. Az 1865-ös földkönyv Metri réteknek írja, s azon területet érti rajta, mint a maiak a Metlin, mert a Fűzkúti dűlő mellé helyezi. Az 1896-os kat. térkép a Szilvástól kijjebb, a Kácsárd és a Gergelyhegy felé eső területet illeti ezzel a névvel. Rák Ignácz bíró dűlő-jegyzékében is szerepel. A Balassa-Kováts gyűjtemény pedig a kisvasúton túlra, a Veyer-rétek elé helyezi. 

Mongor-láz - 1823-ban az úrbéri legelőkről szóló feljegyzésben említik. Az 1835-ös földmérői calculusban Mongor-földek-ként szerepel, mint szántó Károlyfalvánál az Alsó-nyomásban. A falu 1865-ös földkönyvében Mangor hegy néven említik. Ma a faluban nem ismerik a nevet.

Nevelős Gyula utca - Az Ástékból a villanytelephez kis utacska 2 lakóházzal (1 ikerház). 2022-ban kapta az elnevezést a falu szülöttéről, a magyar népművelés neves alakjáról.

 

Ortás - Szántó, kis dombos rész a Hérti mellett, az állomástól Újhely felé eső részen a kisvasút túloldalán. Hátsó részét Hátulsó Ortásnak mondják. Az irtás szóból származhat, habár a falu egész területe irtással lett megtisztítva. A nevet Magyarország földrajzinév-tára (1980.) is számon tartja.

Pinceföldek-dűlő - 1879-es térkép jelöl ilyet Károlyfalva határában, a pincesorok térségében.

Régi országút - A 37-es út elődje, attól néhány méterrel kijjebb a Somlyód felé. 1863-ban a Patak-Újhelyi országút építéséhez Kfalva községet 240 igás és 339 kézi közmunka leszolgálására kötelezték (Hőgye István: Zempléni históriák 2.)

Rét mellett - 1835-ös földmérői calculus említ így egy területet: szántóföld a károlyfalvi határban, az Alsó nyomásban.

Somlyód alatt - Károlyfalva határának 1865-ös, úrbéri rendezés előtti földkönyvében szerepel a Vejer rétek és a Somlyód-hegy közötti részt illetve.

Svábkert - A kácsárdi emberek nevezték így a Bányácska felé vezető út jobboldalán fekvő szántót ill. gyümölcsöst. A falusiak is ismerik a nevet, de ők Cseregartenak hívják a tulajdonos után.

Széles-földek - A falu 1865-ös földkönyvében szereplő hivatalos név, Rák Ignácz bíró is fölsorolja 1896-ban a falu dűlői közt, a Hosszúföldek folytatását jelölték így. A falusiak ma nem ismerik ezt a kifejezést, ők az egész területet Hosszúföldnek nevezik.

Szilvás -ban, -ból, -ba - Gyümölcsösök a Gerta mögött és tovább az Újtelep felé, s azon túl. Szilva, körte és almafák füves, gyepes területen hosszan elnyúlva a kácsárdi szőlők ill. a Gergelyhegy felé. 

                         

                         

Szilvások patakja - Brogli Ignác bíró a falubeli részét, a Gerta-gödröt említi így a templomépítésről szólva 1877-ben: "ugyanakkor készítették a szilvások patakján az alvégen a víztiltót is, hogy a téglacsináláshoz és mészoltáshoz elegendő víz legyen", de ez föntebbről ered, s végigfolyik a Szilvásokon is. Rák Ignácz bíró dűlő-jegyzékében is szerepel (1896).

Szilvások, Szilvás-völgy - Térképeken szereplő nevek, az Alsópincék fölötti részt jelölik. Említi az 1865-ös földkönyv is. Az 1861-es határjárási okirat a Gátmegyeri szőlőhegy alatt határozza meg. Lásd Csvecsketeáli.

Tábla -n, -ról, -ra - Az Ástéktól, a Ficckúttól és a 37-es főúttól határolt egy nagy darabban lévő terület, ezért Tábla a neve. Legelő volt, néha fel is szántották, akkor kukorica volt benne, ma műveletlen, elvadult ugar. Régen itt volt a futballpálya, a gyerekek az iskolából ide jártak tornázni és kirándulni, itt voltak péterpálkor a tornabemutatók. Brogli János bíró feljegyzéseiben szerepel: "1891-ben […] volt egy nagy hadgyakorlat a községünkbe az ugynevezett táblán."

Téesz-szőlők - A Hosszúföldnek a kövesúttól balkézre eső oldalában, ahol kezd emelkedni.

Teleki-kastély, Teleki-kert - Gróf Teleki Pál katonatiszt családjának (gyerekei Erna és Judit) háza és kertje a falutól Bányácskára vezető út mentén, baloldalt. A grófi családnak nem volt különösebb köze a faluhoz. 1945 után államosították, s az ötvenes évek elején óvoda működött benne a hegyesi gyerekeknek. Hatalmas pince volt alatta, melyben az 1960-70-es években a tsz tyúktelepe volt elhelyezve. Ma gazdátlanul omladozik.

     

Temető alatt, Temető mellett - 1833-ban és 1835-ben Stainer Ádám térképei így határoznak meg bizonyos szántókat Károlyfalva határában, az Alsó-nyomásban.

Templom-bánya - A Hosszúföldeken volt ez a köves rész, a templom építéséhez innen bányászták a köveket. Az 1896-os kat.térképen megnevezés nélkül jelölve van. Az 1940-50-es években már tele volt vadcseresznyefával, vadkörtével, szederbokrokkal, odajártak a gyerekek fészket szedni. Az 1960-as években még megkülönböztethető buckás, köves, begazosodott hely volt, aztán a téesz összeszántotta az egész Hosszúföldet, és eltűnt.

Tojó kútja - lásd Bödön kút

Úrbéri-rétek - Az 1861-es határjárási okirat említi: "Károlyfalvi volt urbéri rétek", és a "Gát megyeri szöllőhegy" mellett határozza meg. Feltehetőleg a Táblával azonos. Ezt megerősíti, hogy Lauber József bizonyos Úrbéri táblát legelőként említ.

Vejer -ben, -ből, -be, A 37-es főút és a nagyvasút közé eső rétek. Árok választotta ketté, az árok alatti rész az Alsó-Vejer, az árok fölötti a Felső-Vejer. Az árokban csak akkor volt víz, ha az eső esett. Az 1865-ös földkönyvben és Rák Ignácz bíró 1896-os dűlőjegyzékében Vejer rétek néven szerepel. Névváltozatai a térképeken Vejer rétek, Veyer rétek ; Felső rét 

Vejerli - A Kácsárdi szőlőhegy és a Gergelyhegy közé eső völgy, sásos, kötőfüves, vizes rét. Az adatközlők más posványos kis réteket is illettek még bizonytalanul ezzel a névvel (a Fogarasi rét mögött, a Gát alatt)

Vihegi-dülő - A község 1865-ös földkönyve nevez meg ilyet Károlyfalva határában. Ma nem ismerik.

Villanytelep, Trafóállomás - A Hibli tetején. 

Vonatmegálló – A kisvasút megállója a 37-es út mellett, az Ástékkal szemközt. A Sátoraljaújhely és Sárospatak közti szakasz 1927-ben létesült, s 1980-ban szünt meg a járat, az egész hegyközi lakosság sajnálatára. A bejáró diákoknak rendszerint fenn volt tartva egy tanulókocsi, melynek egyik felében a lányok, másikban a fiúk utazhattak. A diákok Újhelybe vonatoztak a Kazinczy-iskola felsőtagozatába és a gimnáziumba ill. a közgazdasági szakközépiskolába. Kedden és pénteken az asszonyok nagy batyukkal, kosarakkal vitték áruikat az újhelyi piacra, s számosan jártak dolgozni is a közeli városokba, főleg Újhelybe. A töltés helyén most bicikliút köti össze Újhelyt Patakkal.

Zvecskenthal-dűlő - 1879-es térképen szereplő név, lásd Csvecsketeáli.

   

Zsiday-rét, Zsiday Dániel rét - Lásd Krucsay-rét.

A helyneveket összegyűjtötte, s közreadja (folyamatosan kiegészítve): Trifonovné Karajz Borbála

(Megjelent eredetileg: Széphalom :  A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 12. kötet 2002. p. 245-261.)

A fotók saját ill. rendelkezésre bocsátott helyi magánfelvételek