Károlyfalva: Hordóskút

2016. június 25., szombat

Hordóskút

Kirándulás az

Alsó pincék – Gát - Borsos-pincék – Kalajka – Hordóskút – Horgásztó – Tanya – Kistanya – Ficckút - Temető

útvonalon

Hajdan a legsűrűbben felkeresett kirándulóhelyek voltak a Borsos-pincék, a Kalajka-völgy és a Hordóskút. Baráti társaságok, családok, osztályok, őrsök, az egész iskola, de ünnepek alkalmával (Péter-Pál, Madarak és fák napja) az egész falu is sűrűn célbavette. Emelkedő nélkül megközelíthető, nem túl messze a falutól, erdő-övezte kaszált rétek, tisztások és bővízű forrás jelentette vonzerejét.

A falu gazdaságának teljes mértékű átalakulása után megváltozott; művelés, kaszálás híján jelentős részét visszafoglalta az erdő, a Borsos pincék lankás tisztása teljesen beerdősödött, a Kalajkán a széles út összeszűkült, a Hordóskutat nem jelzi már a rétté táguló tisztás, keresni kell a köré nőtt vadonban. Régi ismerői nosztalgiázás céljából, idegenek kíváncsiság, felfedezés okán kereshetik fel.

Egy hosszabb körút során ejtsük útba e helyeket is!

Induljunk a Dózsa György utca végéről, s előbb barangoljuk be az útba eső Alsó pince-sorokat! Enyhe domboldalban 5-6 sorban egymás felett zegzugokban találhatók itt a boros és zöldséges pincék, kis utacskákkal, fák-bokrok között. Van köztük elhagyott is, de zömük élő, űlő-alkalmatosságokkal, szalonnasütő-hellyel. Lentről nem is látszik, hogy több sorban vannak egymás fölött. Elhelyezkedése hasonló a hercegkúti gomboshegyi pincékhez, de nem annak kopárságához, mert annál vadregényesebb, romantikusabb.

A Gát felé indulunk tovább egy darabig a piros P□ turistajelzésen. A Gát – elnevezései szerint is – több részből áll, lapályos részét a hegyekből lefolyó vizek gyakran süppedőssé teszik. A Gát tisztására érve jobbra fordulunk, a Kalajka-völgy felé. Vigyázzunk: méhesek vannak ezen a részen, legyünk résen! Még az elején mocsaras részhez érünk, a Borsos erdő szélén járunk, melyet a vencsellei Borsos-testvérektől vettek meg a falusiak 1937-ben, s erdőbirtokosság keretében közösen művelték. Itt az erdő aljában nem is oly rég tiszta lanka emelkedett: majálisok, kirándulások kedvelt színhelye: a Borsos pincék, ahol valóban volt egy nagy pince, de már az idősebbek is csak arra emlékeznek, hogy a bejáratát lehetett látni, mások szerint bánya volt ott, ahol olaszok dolgoztak. Innen indul a Tengerszemhez vezető piros turistajelzés.

De most a Kalajkában haladunk tovább, hogy kb. 1 km után megtaláljuk a Hordóskutat, ami most már nem egyszerű feladat. A kút fölött kis házikó-szerű tető és felirat, a forrást beleállított feneketlen, tetőtlen hordóval védték, innen kapta a nevét. Már nem visznek erre a falusi ember mindennapi útjai, nem kaszálják a rétek füvét a nem létező teheneknek. A falusi turizmus komoly megindulása éleszthetné esetleg fel újra ezt a kellemes pihenőhelyet, melynek hajdani szépségét az oldal alján található régi képeken láthatjuk.

Folytathatjuk utunkat tovább az Adorján-völgy, a Kecskerágó ill. a Vérmány felé, de kitaposott utak és jelzések nélkül, ezt csak a tévelygést kockáztatva tehetjük. Most inkább forduljunk vissza, s a Gáton kerüljünk a horgásztó felé, melyet Mikola Péter alakított ki, s telepített be halakkal. A tó szélén padok, asztalok, főzőhelyek, s vendéglátó helyiség, ahol helyi jellegű borokat kóstolhatunk. Télen csúszkálhatunk a befagyott tavon. Innen is elindulhatunk – a hajdani Jaskó-pallagon - a felettünk emelkedő Megyer-hegy tetején lévő Tengerszemhez.

A tavakat körbesétálva, folytathatjuk a kímélő túrát a falu erre kieső tanyasi, kistanyasi részeinek bebarangolásával. Elidőzhetünk Cilli Marci biogazdaságánál és kecskéinél, elrévedezhetünk a volt kovácsműhely romjainál, körbenézhetünk a Kisgáton, mely érdekes módon Sárospatak része. Kijjebb is mehetünk a Sárospatak felé vezető úton a Tábla és a Rang között, végül a Ficckútra visszafordulva alulról jutunk vissza a faluba.

Maga a Ficckút a jellemző fákról elnevezett forrás, melyre kis vízmű épült. 1891-ben írja róla büszkén a falu bírója: „volt egy nagy hadgyakorlat a községünkbe is az úgy nevezett táblán. Iszonyú sok katonaság volt, négyezer katona nem bírta a füczkutot kiinni, ilyen forrású kút”

Ha még nem jártunk a temetőben, térjünk be a lenti kiskapunál, s majd kijövünk a fenti nagyobbnál. Tanulmányozhatjuk a különböző korok sírköveit, böngészhetjük a régieket, megnézhetjük a károlyfalvi származású papok és az 1944 decemberében itt elesett román és magyar katonák nyughelyeit, melyek közül a legszélsőről tudjuk csak biztosan, hogy ki nyugszik alatta: Szlovák Mihály, vácrátóti fiatal házasember, akinek életét a templommal szemközti régi ház előtt oltotta ki egy repeszszilánk.