Karajz Margit:
Úrnapja Károlyfalván
2013-ban írom ezeket a sorokat, visszaemlékezve gyermekkoromra, az akkori úrnapi körmenetekre. Én 1952-ben születtem.
Húsvét után a 40. napon ünnepeljük Jézus mennybemenetelét, ez az Áldozó csütörtök. Húsvét után az 50. napon van Pünkösd, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Rákövetkező vasárnapon Szentháromság vasárnapja van. Ezt követő vasárnap van Úrnapja. Az Úr napja Jézus szent testének és vérének különös tisztelete, ünneplése az Oltáriszentségben.
A mi falunkban, Károlyfalván az Úr napját együtt ünnepelte a hívő, vallást gyakorló sváb falu, amely akkor még ragaszkodott a szokásaihoz. Az Úrnapi körmenetet az Oltáriszentséggel a falu főutcáján végezték.
A négy sátrat s benne az oltárokat a falu négy pontján állították fel: a felvégen Bélcesék (Rákék, ill. Hauser Andorék) előtt, a falu közepén Ica néniék (Brogli Ignácék) előtt, az alvégen Hurkásékkal (Brogli György) szemben a Tátyóék (Burger Ignác) előtt, és a falu végén Szlivkusék és Bástyánék (Burger István és Burger József) előtt. 2-3 család csinált egyet-egyet főleg, de virágot mindenki vitt ahhoz a sátorhoz, amelynek a közelében lakott. A virágokat a saját kertjükből szedték, vagy kint a réten. A férfiak már előző nap összeácsolták a sátor vázát. Vasárnap reggel korán kimentek az erdőbe zöld gallyakért, amivel befonták a sátrakat. A fiatal és középkorú asszonyok és a lányok koszorút fontak a sátor köré, kidíszítették virágokkal. A sátorba asztalt tettek, fehér terítővel letakarták az asztal-oltárt, virágot és gyertyákat tettek rá. Az asztal fölé szentképet akasztottak. Az idősebb öregasszonyok mikor elindultak a misére, téptek egy csokor virágot a kertjükből, ha mást nem, hát tisztes füvet. (Tisztes fű általában volt a kertekben. Ez illatos volt, ilyet mindig vittek magukkal a vasárnap délutáni litániára is – amikor a rózsafűzér imádkozása alatt elálmosodtak, megdörzsölték ezt a szagos füvet, és ezt szagolgatták, hogy az álmosság kimenjen a szemükből.) Ezt a csokor virágot menet közben betűzték a sátor oldalába. A körmenet végén ezt a beszúrt csokrocskát mindenki kivette a sátorból és hazavitte. Ugyanígy a sátort díszítő virágokat is hazavitték. Nem a templomba vitték be, hanem hazavitték az oltáriszentségi Úrjézus közelségével megáldott, megszentelt virágokat, és otthon tartották, megszárítva is. Volt aki a temetőre vitte le a halottai sírjára.
Az azévben elsőáldozó kislányok az elsőáldozási fehér (kereszt-) ruhájukat vették fel ezen a napon. (Keresztruha, mert a keresztszülő vette ezt a ruhát, ez volt az ajándéka az elsőáldozó keresztgyermekének.) A kislányok már szombaton összegyűjtötték a virágszirmokat kosarakba, és vasárnap ezt hintették a körmenetben hordozott Úrjézus elé. Akkoriban még nem nagyon voltak a kertekben rózsák, mint most. Legfeljebb futórózsák, pünkösdi rózsák. A gyerekek kint a réten gyűjtötték a virágokat: margaréta-, harangvirág fejeket, akácvirágot, akáclevelet, stb. Az egyházközség képviselőtestületi tagjai vitték a baldachint, ami alatt a pap vitte az Oltáriszentséget az Úrmutatóban. Kisfiúk ministráltak, nagylányok, nagyfiúk vitték a zászlókat. Az egész falut kidíszítették. Úgy emlékszem, hogy zöld gallyakat ástak be a járda szélére a szegélykövek mellé. A szegélyköveket minden nagyobb ünnepre fehérre meszelték. Minden ház mellett zöld ágak voltak az utcán végig, talán a templomot is zöld gallyakkal díszítették ki. Nálunk virágszőnyeget nem csináltak, mint más dunántúli sváb falvakban.
Később már a körmenet beszorult a templomkertbe a sátrakkal együtt, amelyek már nem sátrak, csak feldíszített asztalok, de ezeket is ugyanazok a családok csinálják, ez hagyományozódott. Drága, virágboltban vásárolt virágokkal díszítenek, egymással versengve. A szentmise illetve a körmenet után a templomba hordják be a virágokat a benti oltárokra. Haza már nemigen visznek az úrnapi virágokból. Már másfajta szentelmények sem nagyon kellenek. Néhány éve kezdik imitálni egy-egy asztalnál az oltár-formát. Jó lenne a régi szokásokból minél többet visszahozni, ez több időt is igényelne, de főleg a vallásos késztetés hiányzik.
A képek a 2007. évi úrnapi körmeneten készültek
(Trifonovné Karajz Borbála)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése