Nyitott pincék - 2008. augusztus 16. - Károlyfalva, Felsőpincék
A Zemplén fesztivál idejében - keretei között - érdekes próbálkozást tett a falu: egyik rejtett értékét megmutatni kívánva vendégeket invitált a felsőpincékhez.
Kétség kívül jelentős és kívülről is látható változások mennek végbe a helyszínen az utóbbi években. A leglátványosabb változás az elektromos áram megjelenése a pincesoron, de a megújuló homlokzatok, a környezet rendbetétele is árulkodik róla, hogy megindult az öreg pincesor megújhodása. Ebbe a folyamatba illeszkedett az első Nyitott pincék napja Károlyfalván. Hagyományteremtő szándékkal indították útra ezt a jó kezdeményezést!
A faluháztól induló felvonuláson a helyi népitáncosok, megerősítve egy síppal-dobbal (nádi-hegedűvel), holdas-csillagos vörös zászlóval, szép népviseletben felvonuló török táncosokkal verbuválták a falusiakat, vendégeket. A pincék elé kanyarodva rögtönzött utca színpadon jó hangulatú műsort mutatott be felváltva mindkét hagyományőrző együttes. A végén a törökök táncba vitték a közönség vállalkozóbb részét is. Megjelent és köszöntötte a kezdeményezést Szamosvölgyi polgármester úr is!
Támogatásként a vendégektől némi forintot kértek, s ezért kóstoláshoz szépen díszített üvegpohár és 10 db jegy járt. A műsor után a közönség némi bizonytalansággal közeledett a pincék felé. A hangulat a kedves fogadtatásra és a finom borok hatására könnyen oldódott. A pincéjükre és boraikra joggal büszke vendéglátók kedvesen invitálták a jobbára a helyiek illetve az ismerősök közül kikerülő közönséget a pincék elé helyezett asztalokhoz vagy a kíváncsiakat a pince mélyére. Sok őszinte rácsodálkozás, régi emlékek, elrévedő visszaemlékezések a helyi idősektől szép színfoltjai voltak a találkozásnak.
Bizton sokakat visszatartott még némi idegenkedés, tanácstalanság, hogyan, miként is közeledjenek az új rendezvényhez. A baráti pincelátogatás természetes, de így a nagyobb nyilvánosság, a távolabbi ismerősök okoztak némi tanácstalanságot, melyet feloldott a közvetlen hangulat, s a helyi idős emberek természetes közvetlensége. Ide-oda belehallgatva el lehetett kapni olyan szavakban is megfogalmazott gondolatokat, mint: „Jó emberek laknak itt” vagy „Máskor is szívesen jártunk erre.” Nagyon szimpatikus volt a „nem helybéli” pincetulajdonosok ismerkedése a helyiekkel, az arcról ismerős helybéliekkel. Visszatérő kérdések, a termőhely beazonosítása, a pince története után sok személyes kérdés is tisztázásra került. Környékbeli városból, távoli szabolcsi kisvárosból, a pincét rutinosan kezelő, az ismerősöknek besegítő szakember, fiatal nyugdíjas, pincét, szőlőt öröklő helybéli, távoli városból pincét vásárló városlakó… mind-mind megtalálható volt.
Az egész délutánt oldotta a török vendégek közvetlensége, a szinte mindenütt felbukkanó, viseletükről, fizimiskájukról jól felismerhető törökök, akik - a helybéliek rácsodálkozása mellett - az iszlám szokástól eltérően sem a finom sváb szalonna-falatokat, sem a nem elhanyagolható alkoholt tartalmazó finom borokat nem utasították vissza. Legalább közelről láthatták az emberek, hogy az iszlám országok lakói is közvetlen, kellemes emberek lehetnek. Öröm volt látni, hogy a fiatalokkal az angol a nyelvi híd.
Gondolom, nem hasonlítható ez az első lépés a hajósi pincefaluban vagy az egri Szépasszonyvölgyben tartott rendezvényekhez. Nem is baj, hogy a tanulási folyamat ezen fokán családiasabbra, szerényebbre sikerült. Folytatni kell, nagyobb hírverés kell, tapasztalatot kell szerezni a pincés gazdáknak, a szervezőknek, még a vendégeknek is. Egy ilyen alkalom hírverés, bemutatkozás, mind a helynek, mind a bornak, mind a községnek, s a tágabb területnek. Biztosan sokan szeretnénk, hogy jó hírét messzire vigyék a helybéli embereknek, az itt termő finomságoknak, az emberek kedvességének.
Közgazdasági enciklopédiák leckéje: „Távlatokban is gondolkodva a hosszabb-rövidebb időt itt eltöltő vendégek által helyben elfogyasztott, kis tételben megvásárolt és magukkal vitt termékekből keletkezik a legnagyobb haszon. A visszatérő vendég az igazi vendég…” lehet még ilyeneket mondani, de nagyon fontosnak tartom az anyagi megerősödés mellett az emberi kapcsolatok erősödését is. Ezek nem elválasztható dolgok! Tisztában kell lenni a múlt értékeivel, büszkének kell lenni azokra, s ennek tudatával lehet építkezni tovább…..
Trifonov Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése