2016. február 3., szerda

Brogli János feljegyzései a templomépítésről

Másolat Brogli István károlyfalvai lakosnál Kovács Lajos kántortanító által feltalált iratról

Károlyfalva története és históriája

A régi templom elbontásáról és az új
templom építéséről szóló
JEGYZETEK
a z    1 8 7 7 - i k    é v b e n.

Folytatás mindig a fenti időtől, melyeket
vezeti
Brogli János s. k.
Z. V. B. tagja t. bíró

A másolat készült:
Károlyfalván, 1936 március 31.-én
Kovács Lajos
r. k. kántortanító által

1935
Nevelős Ágoston felvétele 1935-ben


Főtisztelendő Dessewffy Sándor plébános úr meghagyása folytán és N.tisztelendő Müller György segédlelkész úr fáradhatatlan vezetése mellett a régi templomot bontani kezdték április 16-án  1 8 7 7. évben. A bontás és különösen a kőből készült oltár széjjelszedése N.t. Müller úr vezetésével sok erőmegfeszítéssel minden baj nélkül szerencsésen sikerült.
 Ez alkalommal Brogli Ignác község bírája nagyon helyesen bánt el a dologgal, mert a bontáshoz csak 25 embert rendelt, s mindenki maga gazdája, cselédet el nem fogadott, ugyanakkor ásták a mészgödröket is. A harangállványt elkészítették április 17.-én. Az idő járása a bontás napjától kezdve zord lévén első nap hó, eső, és szél, másnap kevés kivétellel ugyanígy, harmadnap a hideg kevéssé megenyhült, negyednap ismét hó eső és hideg szél majdnem egész nap, ötödik nap illetőleg 20.-án egész nap hideg szél majdnem egész nap.
Amidőn délután N.t. Müller úr volt szíves a népközötti lázadás és egyenetlenkedés, az új templom helyiségének meghatározása és további veszekedések meggátlása végett megjelenni személyesen, mert a község lakosai a templom más helyre való áttétele miatt, két pártra oszlottak. Az alsó rész azt kívánta, hogy a templom szép helyen állott a régi helyre építtessék, vagyis a régi helyén maradna, miután annak szebb helyet nem találnak a községben. A felső rész ellenben azt kívánta, hogy miután a templom megnagyobbíttatott és a közlekedési útjok a templom keleti oldalán szélességben mintegy 2 4/6 ölet tevő maradt volna, az utat keskenylették és a templomot a mostani által elleni helyre, a szabad térű közre kívánták építtetni, mi miatt sok vita, cívódás és veszekedések történtek. 6.-ik nap szombaton annyira szakadt az eső, hogy semmit sem lehetett dolgozni.
A régi templomot tehát fundamentomostól szétbontották, melynek fundamentoma elől mintegy egyfél láb mélységű, hátul pedig két láb mélységű lehetett, ugyanakkor a hátulsó falnak az alja közelében találtak egy faragott kőből készített ládácskát, melyben 3 darab rézpénz és két ólomlemez vastagságú ezüst pénz vala rejtve /kivette a falból: Frei György/

Április 25.-én illetőleg Márk napján, Isten segítségével I-ször bevégeztük a búzaszentelést, annak bevégeztével kimutatta s nagyjából kimérte N.tisztelendő Müller úr az új templom helyiségét, a bíró Burger János és több felvégen lakó lakosok kíséretében, azután az illető bíró kirendelte az egész község lakosait, a temető körültöviskelése, a mészgödrök kitisztítása és a régi templomból kilökött s a téglaégetéshez készítendő szükségelt tűzre való fadarabok összehasgatása végett, ugyanakkor készítették a szilvások patakján az alvégen a víztiltót is /gátat/, hogy a téglacsináláshoz és mészoltáshoz elegendő víz legyen. /észrevételül/ a bontás napjától kezdve mindeddig nap-nap mellett minden munkánál Brogli Ignác bíró és Burger János hites nemcsak felügyelőkül szolgáltak, hanem fáradhatatlan szorgalmuk a kézi munkával is jó példát tanúsítottak.
Április 26.-án. Az ellenkező rész határozatánál fogva és a felvég önkéntes vállalkozása tekintetéből, a lerakott köveket, hogy a fundamentom kimérését és kiásását a kövek ne hátrálják, a köveket a kimutatott helyről szorgalomteljesen, minden cívódás nélkül, más helyre átrakták. 

Április 27.-én az egyik mészgödröt mélyebbre vágták s az összehasgatott, a téglaégetéshez szükséges fát a község csűrébe szállították, ugyanakkor készítette Brogli Ignác bíró ő maga a mészoltó ládát is.

Április 28.-án. Reggel jókor a község bírája dobszó által gyűlést hirdetett arranézve, miszerint a Tekintetes Főszolgabíró Hericz Márton úr a templom helyiségének helyszínelése végett személyesen ki fog jönni illetőleg megjelenni s ugyanakkor az új templom helyiségének alaphelyét helyszíneli és kijelöli. Csakugyan mintegy 10 óra tájban d. e. a községünkben megjelent. A kijelölés mellett jelen volt a F.tisztelendő plébános úr is N.tisztelendő Müller úrral együtt s több községbeli lakosok, kik előtt nevezett szolgabíró úr kijelenté, hogy a felvégiektől nála tett panaszuk méltányos s eljárásukat helyeslette, jónak találta, és a templomot csakugyan a mostani helyére engedélyezte építtetni. Jelen volt ugyanakkot T.  Lángh  úr mint vállalkozó és építőmester is, ki a kimutatott helyet azonnal kimérte, körülcövekelte és a fundamentom gödör mielőbbi kiásását 4 lábnyi mélységre megrendelte, hogy Isten segítségével az építést mentül hamarabb megkezdhesse.
A község bírája az építőmester úr rendeletének engedvén mintegy 2 óra tájban d.u. a néppel megkezdte a fundamentom ásást, ugyanaznap megnézte a Szolgabíró úr az iskolát is mindössze 28 gyermeket talált az iskolában, ez ugyan nem tetszett neki, azért megrendelte az illető tanítónak, hogy a hiányos gyermekeket írja össze, miszerint azok szülőit pénz bírsággal meg fogja büntetni, minden hiányzó gyermek szülejére 50 kor. bírságot rendelt meg az iskola javára megfizetni, s meghagyá a bírónak, hogy az iskolában egy jó nagy darabon kirothadt padozatot azonnal csináltassa meg, mit a bíró azonnal kész volt cselekedni. A fundamentumot pedig ugyanakkor nap délután mintegy 2. Óra tájban meg kezdték ásni. 

Április 30.-án erősen hozzáfogtak a fundamentom ásáshoz. Deutsch Flórián mint a templom építéséhez megválasztott bizottsági tag, mint felvigyázó a nép mellett, ugyanakkor déltájban, miután sok utánmérések történtek, észrevették, hogy az új templom kimérése szerinti belvilágossága egy öllel rövidebb még mint a régi templom volt. Deutsch Flórián előbb lépéssel, de annak egészen nem hívén, kihozta a falu láncát és azzal mérték meg, s csakugyan kitűnt, hogy a templom hossza hibásan volt mérve, mit is azonnal Rák Ignác ifjú elment Patakra és a főúrnak jelentette. Evégett délután 4. óra tájban kijött N. tiszt. Müller úr és a hibát megszemlélte, s megmérte, hogy meddig kell a hosszának jönni /az észrevételt helyeslette/. Ugyanakkor hoztak Ladmóczról 55. hordó meszet, a község bírája több szekeressel volt érte. 

Május 1.-én hozzáfogtak a mészoltáshoz, s akkor kijött az építő mester úr is, és csakugyan meggyőződött, hogy az észrevétel való volt, mondván, hogy a sok lárma közt a kicövekeléskor ez véletlenül történt. 

Május 2.-án ismét kijött a mester úr és a hátsó hosszát újra  kijegyezte a terv szerint, melynek belvilágosságának hossza a tornyon kívül 10 öl 3 a többi oldalakat pedig tovább mélyebbre meghagyá ásni. Május 3.-án bevégezték a fundamentom ásást, melynek mélysége a torony alatt 5 lábon felül a körületen pedig 4 lábat tesz. 

Május 4.-én pénteken délután 2. órakor a község bírája Burger János és több jelen volt községi lakosokkal a kőműves segédek: Mazur Mihály mint megbízott felvigyázó segéddel, az építő mester úr megbízásából, Isten segítségével letették a torony két nyugati szöglete aljába alapkőül egy-egy nagy nehézségű követ, melyekre, melyeket örök időkre eltemetendő és azok tartós, s állandó helyzetük emlékjeléül egy nagy nehéz vaspöröllyel előbb a kőművesek, s úgy a község bírája Brogli Ignác, Brogli János ifjú, Hochvárt Márton, s többi jelen volt községbeli lakosok, három-három, tőlük telhető ütleget helyeztek. /versek a két kőre/. Ezután a község bírája B. I. az éjszaki szöglet először letett kövön szin emlék okáért 3 kis fiút Burger Ignác, Frei Ignác és legkisebbik Brogli Fülöp nevű fiúkat egy botocskával 3 gyengén ejtett megütésben részesítette. Klein József Szepességi, Iglói származású kőműves segéd azalatt a jelenlevők és az egész község lakosait németül felköszöntötte, miértis a jelenlevők közül némelyek a kőművesek részére némi pénzadománnyal járultak, miért is a nevezett felköszöntő a többi segédtársai nevében is a vett adományért köszönetét nyilvánította. Ezekután hozzáfogtak a fundámentom további kiveréséhez. Mintegy 3. óra tájban megérkezett Lángh építőmester úr is, ki a kellemetlen, hideg idő miatt, csak kevés ideig maradhatott a munka mellett, a segédeknek meghagyá, s megrendelte, hogy a munkát jól és rendesen végezzék, azzal Újhelybe hazament. 

Május 5.-én a fundámentum rakást /kiverést/ a kőm.segéd napszámosokkal tovább folytatták. 6.-án vasárnap 7.-én  a fundámentom kiverést folytatták. 

8.-án  10 kőműves segédek napszámosokkal a fundámentom kiverést bevégezték, mely alkalommal az építőmester úr maga megkezdte a torony falát rakni, mit a kőműves segédek tovább folytattak. 9.-én ugyanannyi kőműves Liscsák Mihály munkavezető/pallér vezetésével a déloldali falat kezdték rakni, több napszámosok dolgoztak mellettök. 

10.-én ünnep lévén /áldozó csütörtök/. 11.-én a falrakást folytatták : ugyanakkor délután hoztak 98. hordó meszet, a község bírája, Brogli Ignác volt érte több községi fuvarral. 

12.-én a falakat illetőleg azok építését tovább folytatták, a község részéről is a mészoltás napja ugyanakkor volt. 13.-án vasárnap. 14-.-én dto 16.-án ugyanígy, a község ugyan ünnep volt /N.Sz.János/ de miután a munka sürgős lévén azt hátrálni nem lehetett, a kőművesek napszámosaikkal együtt dolgoztak, a község pedig ünnepelte a napot. Akkor jelen volt az építőmester úr is, mely alkalommal kijegyezte a templom ajtaja nagyságát és ablakait is és a szekrestyének helyét kimérvén, ezeket Listsák Mihály munkavezető segédre bízta. 

17.-én a falépítésének további folytatása és a szekresztye fundamentomának ásása vitetett véghez. Innen a falak építése folytatódott, a templom tetőt feltették és bezsindelyezték. 

Julius 21-.-én bevégezték a torony falait, egész idő alatt semmi baj nem történt. A falak és torony falai felrakása szerencsésen sikerült. A torony fájai /mauerbank, szarufák és árbóc/ feltétetett 

Augusztus 5.-én a délutáni órákban, nagyszerű ünnepéllyel vitetett véghez. Jelen volt F.tiszt. Dessewfy plebános úr és N.tiszt. Müller György káplán úr, Sram és Hermann klerikus urak, továbbá Lángh építész úr családjával, Pilcz János ácssegéd, ki a keresztet szívreható versek kiáltásával feltette, és több Újhelyi úri vendégek. Ezután a község lakói egymás közt gyűlést tartván, elhatározták járuló adományuk segélyével a tornyot bádog alá venni, illetőleg bebádogoztatni. Ezt vállalta S.pataki lakos Markovits ……… bádogosmester és egy Valdmann Dávid nevű segéddel, mintegy 15. nap alatt szerencsésen bevégezte, mégpedig Szept. 19. 

A toronyban a harangláb elkészülvén Október 3.-án feltették a régi haranglábból amelyben az nap függő harangokkal Hochvárt Vendel nevű 10 éves fiúnak utolszor harangoztak, és így az új toronyba tették fel a harangokat, ezekkel először harangozott esteli imádságra Deutsch Flórián id.

A templom belső és külső flaszterekkel és kitisztítással együtt bevégezték a kőművesek folyó év November hónap 10.-én a nagy képet illetőleg Nep. Szent János képét elhozták december 1-ső napján 1877. évben és egyszersmind ugyanakkor fel is függesztették az oltár feletti falra.

A képnek helyét a ft. Dessewfy Sándor esperes plébános úr és több községi lakosok jelenlétében, amidőn a község bírája Brogli Ferenc [!] is jelen volt s neki fáradhatatlan szorgalma és segítségével sárosnagypataki lakos Nagy Gábor asztalos mester saújhelyi lakos, Jesztrebszki János szint asztalos mester a már nevezett képnek helyét kimérvén felfüggesztetett. Ugyanakkor vállalta az érintett két asztalos a templom padjainak és különösen Nagy Gábor úr a prédikáció széknek az elkészítését. A padok 380 frt a szószék 100 frtba került. 

A templom teljesen a belső felszereléssel együtt elvégeztetvén, ide értve az orgonát is melyet Országh Sándor úr pesti orgonaműves készített és junius 7-én 878. évben elvégezte - arra következő Pünkösd másod napján illetőleg junius 10-én 1878-ik évben Isten segítségével ünnepélyesen  az újból épült templomot felszentelték - még pedig szentelte ft. Prámer Alajos tolcsvai főesperest - ft. Desewfy Sándor ki ugyanakkor a jelen volt népnek  egy igen lelkes prédikációt is mondott mint kisegítő volt - s továbbá Mocsatta Norbert s.pataki orgonyista és Nevelős Adolf helybeli kántor tanító - mint kántorokkal végeztetett.

1879-ik évben már Burger János bírósága alatt Március 20-án a templom körültetét beültették akácz fákkal és ugyanakkor a temetőt is illetőleg az új temetőt.         
……………Eddig semmi igazítás

Konstantin püspök köszönőlevele



Temető szentelés


       1882-ik év október 22-dik napján egy vasárnapi napon Deutsch Flórián templom-gondnok és ifj. Rák Ignác bírósága alatt ki is az Isten dicsőségére állította az új temető keresztjét az egész község jelenlétében dél előtt szent mise után, melyet Opicz Sándor segédlelkész végezett - az érintett sz.mise után áhitatosan és ünnepélyesen megszentelte az új Temetőt Főtisztelendő Dessewfy Sándor esperes és pataki plébános úr Nevelős Adolf huszadik évében a községben működő kántortanítóval - a midőn négy ministráns volt Deutsch Márton Rák János Hauser Vendel és Brogli Fülöp.

      Az új tanítói szervezés 1889 és 1863-dik évben Nevelős Adolf volt alkalmazva mint száraz kántor 1878-ba orgona hozatott a templomba és így orgonyistává lőn. 1889. február 15-én Nevelős Lajos segédtanító lőn kinevezve egész juni végéig, s ekkor történt a nagy gyűlés a tanító betöltése iránt sok veszekedés és a főtisztelendő Szekerák Kálmán úr 1889 szept. 3-án Sitrek Endre erdő horváti tanító lett megválasztva. Sok ide oda rágalom volt sőt még az előljárósági tagokat is több ízben sértő szavakkal illetlen kifejezéseket adtak. Különösen a Rák famíliától kellett az elöljáróságnak szenvedni de isten segítségével le lettek győzve és a béke helyreállíttatott és ekkor három gyűlés megtartása mellett megszavaztatott a négyszáz forint jegyzőkönyvileg és elhelyeztetett a községláda őrzés végett. 1890 évben végképpen elpusztította a filokszera féreg a szőlő hegyeinket előbb a gergely hegy és így tovább 1890 évben a sáska pusztította el a spataki határt juni 15-étől iszonyú sereggel lepte meg a veteményt. 1890 évben készült az üröm terv a longi erdőről hogy miképpen használhassék az ürömtervér holdankint 1600 ölivel 1 fot kellett fizetni készítette pedig Szántó Ferenc Zempléni erdész ki egyszersmind a Kassai püspök erdésze is volt.

1891-én készült az iskola zsindelyezés mely 320 for ba került vállalkozó volt Klein Salamon S.A.újhely fakereskedő ugyanakkor volt egy nagy hadgyakorlat a községünkbe is az úgy nevezett táblán. Iszonyú sok katonaság volt, négyezer katona nem bírta a füczkutot kiinni ilyen forrású kút. 1891. évben Dókus főszolgabíró erőszakkal kényszerítette a községet, hogy új szerkezetű fecskendőt kellett beszerezni, mely a községnek nagy kárára volt, mert volt egy jó fecskendő. De csak az erőszak mely ötszáz harminckét forintba került, holott nem kellett volna, ugyanakkor készült annak az ő laktanyája.

1891. év szeptember hó 10-én reggel 3 órakor a Soltész féle házból oly tűz ütött ki, hogy egy félóra lefolyása alatt a tetjétől egész a kovácsműhelyig hatol Tűzkár felbecsülve 58000 f ennek enyhítésére a M minisztérium 300 f a jószív egylet 500 f G. Walisz Gyuláné ő M 200 f Dessőffi Sándor volt plébánosunk mint csanádi püspök 200 f segélyt küldtek ennek kiosztásakor amelyet Dokus Gyula járás főszolgabíró teljesítette egy Nezátzki Ferenc nevű goromba visszautasítással az ő reá eső részt nem fogadta el, akit az osztó főnök szépen kiutasított a többi pedig Nagy köszönettel fogadták az adományt.

1894. év május 14-én éjjel 11. órakor Hohvárt György féle  ház tulajdonosa csürjéből oly tűz támadt, hogy a nap keleti oldalon lévő összes házakat csűröket és a rom. kath. iskola a rom. kath. templommal együtt egy félóra alatt hamuvá tette. Ennek a tűzvésznek az okozott kárja hivatalos felbecsülés útján 45,860 f ra becsültetett a nyomor enyhítésére azonnal főtisztelendő Szekerák plébános úr 50 f D. Kun Zoltán orvos úr 10 f Herceg Vindisgrécz Lajos úr 100 f adományozott melyből 60 f azonnal szétosztatott a jó szív egyesület ismét 400 frt és a Csanád egyházmegyei püspök úr Dessewffi Sándor 100 forintot küldött.

     1894 év junius 4-én fogtak hozzá az új tetőhöz mely tetőt Kovács Endre spataki ács vállalta 2226 frtért melyért kőműves és bádogos munka is teljesíttetett a bádogozást Markovics sárospataki lakos végezte julius 9. 10. 11-én a kőműves munkát Tarczal nevű kőműves teljesítette. A torony készítésénél legtöbbet dolgozott Rozgonyi nevű ácssegéd Augusztus 26-án lett a kereszt és a gömb Isten segítségével felhúzva és felállítva, melynél Rozgonyi Őfelségét a királyt és Bubics püspököt és a község elöljáróit és a templomnál dolgozó és vállalkozó munkások éltetésével és versfelköszöntőkkel helyreállította, másnap 27-én Markovics bádogos hozzáfogott a torony bádogozásához Czeizler nevű segédjével.

     1898. év szeptember 9-én szállította a sárospataki állomásról a 213 kilós harang 4 ökrön kikoszorúzva, amely alkalomkor az állomáson egy hordócska sört megittak. A harangot felszentelte N. és főtisztelendő apát s.pataki plebános úr szeptember 25-én a harang helyreállítását Kovács nevű ács teljesítette. A Harang ára közös adakozásból történt a községünkben.


(A nyilvánvaló helyesírási hibákat javítottam, a szöveg szerkezetét, fogalmazását változatlanul hagytam. Trifonovné)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése